Warning: Table './web69_db1/url_alias' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT COUNT(pid) FROM url_alias in /var/www/web69/web/includes/database.mysql.inc on line 172
Segítségnek indult, átok lett belőle | CEED

Segítségnek indult, átok lett belőle

  • user warning: Table './web69_db1/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire FROM cache_filter WHERE cid = '3:aab158a1374803404635e19f7cb38ce7' in /var/www/web69/web/includes/database.mysql.inc on line 172.
  • user warning: Table './web69_db1/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: LOCK TABLES cache_filter WRITE in /var/www/web69/web/includes/database.mysql.inc on line 172.
  • user warning: Table './web69_db1/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p>A globális adósságválság elszenvedői és élvezői</p>\n<p><b>A II. világháború óta a nemzetközi pénzintézetek hiteleznek a szegényebb országoknak, ám ez a „segítség” mára a legtöbb ország számára szűnni nem akaró, egyre növekvő gazdasági terhet jelent.</b></p>\n<p>A II. világháború utáni nemzetközi hitelezés azért indult be, hogy ezzel segíthessék a szegényebb országot növekedési pályára állni. A hitelek és a fejlesztési projektek menedzselését a frissen kiépített nemzetközi gazdasági-pénzügyi intézményekre bízták: mindenekelőtt az IBRD-re (Világbank) és az IMF-re. A hiteleket a legtöbb ország nem tudta visszafizetni, így a teljes külső államadóság a világban folyamatosan növekszik. És nem is kis mértékben. Ahhoz, hogy egy ország megőrizze további hitelfe in /var/www/web69/web/includes/database.mysql.inc on line 172.
  • user warning: Table './web69_db1/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT data, created, headers, expire FROM cache_filter WHERE cid = '1:20091e1166140a38cde6200e0cacee21' in /var/www/web69/web/includes/database.mysql.inc on line 172.
  • user warning: Table './web69_db1/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: LOCK TABLES cache_filter WRITE in /var/www/web69/web/includes/database.mysql.inc on line 172.
  • user warning: Table './web69_db1/cache_filter' is marked as crashed and should be repaired query: UPDATE cache_filter SET data = '<p><a href=\"http://www.vedegylet.hu\">Védegylet</a><br />\n<a href=\"http://www.glopolis.org\">Glopolis</a></p>\n', created = 1508377176, expire = 1508463576, headers = '' WHERE cid = '1:20091e1166140a38cde6200e0cacee21' in /var/www/web69/web/includes/database.mysql.inc on line 172.
in

A globális adósságválság elszenvedői és élvezői

A II. világháború óta a nemzetközi pénzintézetek hiteleznek a szegényebb országoknak, ám ez a „segítség” mára a legtöbb ország számára szűnni nem akaró, egyre növekvő gazdasági terhet jelent.

A II. világháború utáni nemzetközi hitelezés azért indult be, hogy ezzel segíthessék a szegényebb országot növekedési pályára állni. A hitelek és a fejlesztési projektek menedzselését a frissen kiépített nemzetközi gazdasági-pénzügyi intézményekre bízták: mindenekelőtt az IBRD-re (Világbank) és az IMF-re. A hiteleket a legtöbb ország nem tudta visszafizetni, így a teljes külső államadóság a világban folyamatosan növekszik. És nem is kis mértékben. Ahhoz, hogy egy ország megőrizze további hitelfelvevő képességét, kénytelen az IMF és a Világbanknak által diktált gazdaságpolitikát alkalmazni. Ezekről ma már senki nem gondolja, hogy a fenntartható társadalmi fejlődést szolgálnák, ráadásul hatalmas terhet jelentenek az adott gazdaságnak.

A legszegényebbek tartoznak a legtöbbel

Zambia 1997-ben költségvetésének 40 százalékát fordította külföldi kölcsönei törlesztésére, és csak 7 százalékát alapvető egészségügyi és oktatási kiadásokra, tiszta vízre, csatornázásra, családtervezésre és élelmezésre. Mozambikban a kormány fejenként 7 dollárt költ adósságszolgálatra, ezzel szemben csak 3 dollárt egészségügyre, pedig évente 160.000 öt év alatti gyermek hal meg, részben alapvető gyógyszerek és az egészségügyi szolgáltatások hiánya miatt. Forrás: Roodman 2001 Roodman, David Malin. 2001. "Az adósságválság megszüntetése." Pp. 171-199 In A Világ Helyzete 2001, Budapest: Föld Napja Alapítvány.

A fejlődő országok legtöbbje óriási adóssághalmazt görget maga elött, és alig valószínű, hogy ezeket valaha is képes lesz visszafizetni.

A fejlődő világ országai szinte mind óriási adóssághalmazokkal küzdenek. A fejlődő országok a hatvanas-hetvenes években olcsón, azaz alacsony kamatra tudtak hitelt felvenni. Ennek hatására sokuk kezdett látványos beruházásokba hitelpénzből. A nyolcvanas években azonban kitört az adósságválság. Okai az olajárrobbanás, a fejlődők által exportált nyersanyagok árának zuhanása, és a kamatemelkedés voltak. Ennek hatására számos ország vált fizetésképtelenné. Az USA inflációcsökkentő kamatpolitikája révén megsokszorozódó kamatokat számos ország képtelen volt visszafizetni. Azóta számos fejlődő ország görget maga előtt tetemes, esetenként a nemzeti összterméket is meghaladó hitelállományt. A korábbi kölcsönök kamatait csak újabb, egyre drágább kölcsönök kamataiból lehet csak visszafizetni – ez az úgynevezett adósságspirál. Számos ország jóval többet költ adósságszolgálatra, mint amennyit alapvető szolgáltatásokra.

Az adósság, mint hatalom

Az eladósodott országoknak a nemzetközi pénzintézetek diktálnak.

A korábbi hitelek rendezésére általában újabb válsághitelek keretében került sor, melyekhez a Világbank és az IMF az eladósodott országoknak szerkezeti átalakítás címen szigorú gazdaságpolitikai programokat írták elő. Ezek mindegyike gyökeres gazdasági reformokat igényelt azzal a szándékkal, hogy az átalakított ország erőforrásaiból és termelő tevékenységéből többet fordíthassanak adósságtörlesztésre és a nemzetgazdaságokat egyre inkább megnyissák a világgazdaság előtt. Ezeknek a reformoknak két alapvető célja volt. Az első annak biztosítása, hogy a felvett hiteleket visszafizessék, ezért nagy hangsúlyt helyeztek az exportot támogató és a külföldi befektetéseket vonzó gazdaságpolitikák érvényesítésére. A másik cél a hazai gazdaságok integrálása a világgazdaságba. Az importkorlátozásokat vagy csökkentették vagy megszüntették, többek közt azért, hogy könnyebb legyen hozzájutni az exportorientált iparágak által használt anyagokhoz.

A neoliberális zsákutca

A közgazdászok szerint bebizonyosodott, hogy az eddigi neoliberális közgazdasági szemlélet többé nem működik, a gazdasági fejlődés fenntarthatatlan.

A Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz az egyik legismertebb azok közül, akik szerint közpolitikai receptgyűjtemény mára kifulladt. Stiglitz és társai rájöttek, hogy egy gazdaság produkálhat akár látványos gazdasági növekedést, pénzügyi sikerek mögött rejlő szerkezeti folyamatokra tekintve azonban kirajzolódhat, hogy e növekedés nem jelent egyben társadalmi fejlődést és nem fenntartható. Ha nem veszünk tudomást a szegénységi és egészségügyi helyzetről, elhanyagoljuk a környezeti problémákat, akkor azt sem vesszük észre, hogy a valóságban fenntarthatatlan a gazdasági fejlődés. Stiglitz szerint a neoliberalizmus figyelmen kívül hagyja a közgazdaságtudomány legújabb eredményeit. A kormányzati szerepvállalás minden esetben feltétele a fenntartható fejlődésnek: széles körben hozzáférhető oktatás és egészségügy, szociális háló, masszív kutatás-fejlesztés, erős környezetpolitika képezik e szerepvállalás legfontosabb elemeit. Stiglitz a privatizációt sem tartja csodaszernek, mert a szabályozási kapacitás hiánya és a korrupció gyakran visszaveti a magáncégek teljesítményét.

Williamson 10 pontja – csak ínyenceknek

Az úgynevezett Washingtoni konszenzus a neoliberalizmus eszenciája. E szabály-együttes - John Williamson által 1990-ben megfogalmazott - tíz pontja azt írja elő, hogy milyen feltételek között kell működnie egy gazdaságnak ahhoz, hogy a nemzetközi pénzügyi gazdaságba minél jobban beilleszkedhessék, és számíthasson a nemzetközi gazdasági intézmények hiteleire.

1. Fiskális fegyelem: a költségvetés elsődleges egyenlegének egy százalékosnál nagyobb többletet kell mutatnia, az ún. operacionális deficit nem lehet több, mint két százalék.
2. Meg kell változtatni a közkiadások prioritását (ez valójában a költségvetés szűkítését jelenti).
3. Adóreform: szélesíteni kell az adózási bázist, el kell törölni a kedvezményeket, csökkenteni kell a legmagasabb adókulcsokat.
4. Liberalizálni kell a pénzügyeket (törekedni kell arra, hogy a piacon alakuljanak ki a kamatlábak).
5. Legyen egységes, exportösztönző valutaárfolyam, biztonságos árfolyam-politika.
6. Liberalizálni kell a külkereskedelmet.
7. Liberalizálni kell a külföldi működőtőke belépését.
8. Magánosítás: az állami vállalatokat privatizálni kell.
9. Teljes dereguláció a gazdaság minden területén.
10. A magántulajdon biztonsága.

Alternatívák

A fejlődő országok nem fogják tudni visszafizetni adósságaikat, egyetlen esélyük az adósság elengedése – ez összhangban állna egy igazságosabb globális rezsim kialakításával is. Sajnos kicsi az esélye, hogy ez a közeljövőben bekövetkezik.

Adósság-elengedés
Az adósságterhek életben tartása leginkább a legfejlettebb bankok és országok konyhájára hoz rendszeres éves bevételt. Így ők azok, akik közvetlenül is felelősek a harmadik világ nyomoráért. Bár léteznek államközi kezdeményezések az adósságok elengedésére (HIPC), ezek mértéke a szükségesnek csak töredéke. Az adósság elengedéséért kampányoló mozgalmak véleménye szerint a legfejlettebb országok nem kerülhetik meg felelősségüket e kudarcban.
Igazságos globális rezsim
A nemzetközi kereskedelem és a hozzá kapcsolódó nemzetközi kereskedelempolitikák a legerősebb eszközök a globális igazságosság, a globális egyenlőtlenségek alakítására, az életesélyek elosztásának alakítására. Ez igaz mind a hagyományos elosztási dimenzióból, mind az ökológiai elosztás szempontjából vizsgálva. A fejlett országok aránytalanul nagy terhet rónak a Föld ökoszisztémáira és aránytalanul nagy számban részesednek ezek hasznából. Nincs értelme fejlesztéspolitikának globális ökológiai és társadalmi igazságosság nélkül! A 21. század fejlesztéspolitikájának a koherenciáról és a fenntarthatóságról kell szólnia. Az iparosodott országok kereskedelemkorlátozó intézkedései csak a mezőgazdaság terén évente 20 milliárd dollárnyi jóléti veszteséggel járnak, ami majdnem fele az összes segélyáramnak! A szolgáltatásliberalizációért cserébe a legtöbb fejlődő ország ezért a mezőgazdasági termékeinek piacrajutását követelné, erre azonban eddig sem az USA sem az EU nem volt hajlandó. A legfejlettebb államok szintén komoly protekcionista eszközrendszert vetnek be a ruházat és a textilipar terén. A két területen elszenvedett éves veszteség meghaladja a harmadik világnak folyósított segélyek összegét. Amit a fejlesztéspolitikát nagylelkűen adnak, azt a kereskedelempolitikák kétszeresen veszik vissza. Olyan gazdasági környezetet, olyan globális rezsimet, szabályrendszert alkossunk, melyek lehetővé teszik a legszegényebb országok fenntartható humán fejlődését. Az igazságosság, nem pedig a jótékonyság az, amiből többre van szüksége e világnak.

Hazai helyzet

Magyarország államadóssága is jelentős, és ez az összeg rohamosan emelkedik.

Magyarország államadóssága 2005 végén meghaladta a 13 ezer milliárd forintot. Ez az adósság rohamosan emelkedik, ami mögött az óriásira duzzadt költségvetési hiány áll. A hiány 2002-től jelentős, a megelőző 7 évben (1995-től) az államháztartás egyenlege pozitív volt. A hiány legnagyobb részét a költségvetés legjelentősebb kiadási tétele, az adósságszolgálat és kamattérítés jelenti. A kilencvenes évek közepén az adósság és hiány lefaragásban a privatizációnak óriási szerepe volt. Azóta a könnyen privatizálható vagyon elfogyott, az állam tulajdonában jórészt olyan közműcégek maradtak, melyek üzemeltetése piaci alapon nem igazán oldható meg. Ha a nemzetközi hitelminősítők lerontják egy ország minősítését, az azt eredményezi¸ hogy megdrágulnak a hitelek. Fennáll még aaz a veszély, hogy ha a hitelek megdrágulnak, akkor még nagyobb kamatterhet kell az országnak a nyakába vállalnia korábbi hiteleinek visszafizetésére. Így készül az adósságválság, amiből a nyolcvanas évek elején az ország csak óriási erősfeszítések, az IMF kölcsönei, és a kilencvenes évek közepének privatizációi, és Bokros csomagja révén tudott kikecmeregni. E sokkterápiának ugyanakkor súlyos ára volt: a humán és társadalmi tőkében bekövetkezett pusztulás a gazdaság hosszú távú fejlődési esélyeit ássa alá.

Tájékozódj…<>/b

Hazai civil szervezetekhez (pl. Budapest Klub), akciókhoz csatlakozva Te is felemelheted a szavad az adósságok elengedéséért és egy igazságosabb globális világrend megvalósulásáért.
Jubileum 2000 élőlánc az adósságok elengedéséért

2000 áprilisában a Jubileum 2000 elnevezésű nemzetközi mozgalom több ezer tüntetője egymásba font karral vette körül az amerikai képviselőház épületét. Az akció célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a második világháború után alkalmazott fejlesztéspolitikák kudarcára, melynek szülőhazája Truman elnöke egykori beszéde kapcsán épp az amerikai képviselőház volt. Az élő emberi lánc azt az adósságláncot szimbolizálta, mellyel a gazdag országok a szegény országokat rabságban tartják. A mozgalom fő követelése a rászoruló országok széles körű adósság-elengedése.